Ahol a farkas is jó

Rubin Szilárd Aprószentek című regénye és forgatókönyve, Keresztesi József monográfiája és Legát Tibor Magyar Narancs-beli cikksorozata alapján színpadra alkalmazta Németh Gábor

1953 októbere és 1954 augusztusa között öt tizenéves lány tűnt el Törökszentmiklóson. A játszóterek elnéptelenedtek, a gyerekeket nem engedték egyedül iskolába, voltak, akik vérváddal illették a zsidókat, mások titokzatos CIA-ügynököket gyanúsítottak a kislányok elrablásával. Nem sokkal később a húsz éves Jancsó Piroskára terelődött a gyanú. A lány először azt vallotta, hogy az áldozatokat a helyi orosz helyőrség katonái erőszakolták és gyilkolták meg. Később azt állította, hogy a kéjgyilkosságokat egyedül követte el, majd saját anyját vádolta bűnrészességgel. A bíróság halálra ítélte. Rubin Szilárd tizenkét évvel később, Piroska fényképének megpillantásakor beleszeretett a halott lányba. Koncepciós pert sejtett az ítélet mögött és kutatni kezdett; több mint negyven éven át dolgozott megszállottan a Piroskának emléket állító, Aprószentek című regénytorzón, mely 2012-ben jelent meg. Gothár Péter rendezése a több évtized után is titkokkal teli bűnügy, a nyomozás és a per eseményeit rekonstruálva ennek a megszállottságnak, Rubin halálra ítélt, lehetetlen szerelmének történetét meséli el.